-Most mit csináljunk? - szolt aggódó hangon a browney.
- Nyugodj meg Ykhar! Ewelein intézi a dolgot.
- De hisz...jön a baba! Nevra pedig még mindig nem tért vissza feladatáról!
- Majd visszajön! Most inkább azon agyalok,hogy miért pont most kezdődött el....hisz még másfél hónap volt a szülés idejéig...
- Talán csak megijedt valamitől,a pici pedig azt hitte,hogy már megjött az idő...
- Ne beszélj butaságot Alajéa!
- Most miért? Lehet,hogy igazam van...
- Alajéa!
- Megszületett!
- Na végre...
- Na és a fiatal anyuka,hogy van?
- ….…………
- Öööm..Ewelein?
- Őt sajnos....nem tudtuk megmenteni...
Miiko szótlanul bement a szobába és előbb a holtestre aztán a most született gyermekre nézett. Csendes és lassú léptekkel ballagott oda a gyermekhez s kézbe véve azt magához ölelte aztán gyermek halott édesanyja felé fordította fejét.
- Ne félj....majd gondját viselem... - Mondta alig halhatóan a kitsune és elhagyta a szobát együtt a gyermekkel a kezében.
★Pár nap elteltével★
Néhány nap múlva a feladatáról visszatért Nevra. Ykhar egyből elmesélte neki azt,hogy a gyermeke megszületett. De a szerelme haláláról nem mondott egy szót sem.
Nevra egyből Miikóhoz sietett mivel Ykhar szavait értve a kisgyerek vele volt a kristályteremben. Mikor a fiatal férfi megérkezett egyből kiszúrta a lépcsőn ülő kitsunét egy kisbabával a kezében. Lassan feléjük közeledett. Megállva 2 méterre tőlük elkezdett mosolyogni aztán kinyújtotta kezeit intve arra,hogy a rókalány adja át neki gyerekét.
-Gratulálok a kislányodhoz. - Szólalt meg végül a rókalány miután átnyújtotta neki a gyereket,tovább ülve a lépcsőn.
- Hisz...még volt másfél hónap...hogyan? - csodálkozott el a vámpír miközben átvette a gyereket.
- Mi sem tudjuk. Gyorsan történt minden. Mi is akkor kaptunk észbe amikor már megkezdődött minden.
- Értem.
-……………
- Na és Kuga hol van? Ő miért nincs itt?
-……………
- ???
- Ő....meghalt...
- M....mit mondasz? Ez ugye csak egy vicc? Mert ha igen akkor elkeserítelek....egyáltalán nem vicces. - emelte meg a hangját az újdonsült apuka.
- Ez nem vicc Nevra.... Belehalt a szülésbe... - halkította le mondata végére hangját a kitsune.
- Meghalt....ennek a gyereknek a hibájából?
- A lányod nem tehet róla!
- Meghalt....miattad...
Nevra a gyerekre nézett aztán az ablak felé vette az irányt. Nem mondott semmit csak haladt előre. A kitsune mintha érezte volna,hogy valami rosszban sántikál ezért megelőzve a vámpírt elé állt elállva utját s kivette a kislányt s kezeiből.
- Eszednél vagy? Meg akarod ölni azt akiért kedvesed életét adta?
- Meghalt...ez az átkozott gyerek megölte...gyűlöm...gyűlölöm...GYŰLÖLÖM! ELÁTKOZOM AZT A NAPOT AMIKOR EZ A GYEREK A VILÁGRA SZÜLETETT!
A mérges vámpír elhagyta a kristálytermet átkokkal szórva a saját gyerekét. A kislány,mely eddig nyugodtan aludt,hangosan sírásban tört ki...A könnyes szemekkel álló kitsune pedig nyugtatni próbálta azt.
Így múlt el a szeretet és kezdődött el a gyűlölet korszaka.
Ez...volt a nagy történet kezdete.....
Folytatás következik.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése