2017. október 21., szombat

5 Rész. Megválaszolatlan kérdések tengere.

***Lina szemszög***
A Black Doggal történt incidens után a kalandunk már problémák nélkül ért véget. A gyerek melyet az a teremtmény elrabolt sikeresen visszakerült családjához, én és Króm pedig nyugodt szívvel és lélekkel szintén visszatérhettünk a főhadiszállásra,hogy meg írhassuk a jelentést. A farkas fiú felajánlotta,hogy én előbb menjek pihenni egy kicsit s csak az után végezzem el azt amire így is úgy is ráfognak kényszeríteni. Így is tettem. Szobámba mentem és bezártam kulcsra a ajtót mely hátam mögött állt aztán ledobva a földre a tarisznyát s kabátot kidőltem az ágyon. Sokat gondolkodtam mind azokon amik történtek a napokban. De végül még sem értettem meg semmit. 
Már épp amikor készen voltam átadni magam az álmok világának valaki dübörögni kezdett a szobám ajtajába. Felpattantam. Furcsállva néztem a szoba másik végén elhelyezkedő ajtót de még is kibújva ágyamból először megközelítettem,aztán kinyitottam azt. Másik oldalon egy szóról értve VÁRATLAN vendég számomra állt szemben velem. 

- Apa... - szólaltam meg csendes,s vékony hangon miközben reménykedtem abban,hogy ha ránézek ez alkalommal nem fogja elfordítani a fejét. 
- Gyere velem. - Mondta, s elindult a folyosón. 

Én sietve lépkedtem utána próbálva nem lemaradni. Bár..először szólalt meg előttem nem átkokkal szórva tele a fejem ami már boldoggá tett,de mégsem magyarázta el hová és miért megyünk. Az elején azt hittem,hogy Miiko keres és a Kristályterembe megyünk de nem. Kikerültük a termet. Azután már azon agyaltam,hogy talán a könyvtárba megyünk hisz nem írtam meg a jelentést de újra tévedtem. Hiszt amint megérkeztünk a sok ajtós terembe azt is gyorsan elhagytuk. Apa,mely előttem ment s vezetett meg nem állt egészen addig amíg az erdő sűrűjébe nem értünk. Felém fordulva, a vámpír csak hideg szemekkel nézett engem de még mindig nem volt hajlandó beszélni hozzám. Ezért lett annyi bátorságom,hogy végül én kezdjem el a kérdezgetést. 

- Miért jöttünk ide? 
- ...
- Miért akartad,hogy idejöjjünk? 
- ...
- Válaszolj!
- Ne ordíts...
- He?
- Nézz oda..
- Miért? mi van ott? - fordítottam oda a fejem ahová apám mutatott kezével. Egy sírt láttam meg agy kissé távolabb álló hatalmas fa alatt. - ...Ez meg..ki? 
- Ez itt,a lányom sírja. 
- Még is miről fecsegsz? itt állok előtted...élek és virulok! - nevettem fel idegesen várva következő mondatára.
- És miből vetted...hogy igazi vagy? 
- Tessék? 
- Miért mondod,hogy te vagy az igazi? sem én..sem édesanyád nem rendelkezett ilyenfajta erővel amilyennel te. 
- Te meg honnan..
- Mindenki tud erről! - Szólalt meg még egy hang aztán a fa mögül Miiko jelent meg. 
- Azt meg,hogy?
- Kikérdeztük Krómot...és rájöttünk egy nagyon is érdekes dologra..pontosan akkor,amikor belőled kisugárzott ez erő a nagy kristály megbolondult. Egyszer újra visszakapta eredeti méretét,egyszer pedig oly annyira csikivé vált,hogy a tenyeremben is eltarthatnám. - Magyarázta nekem a kitsune,mire én csak felnevettem. 
- Szóóval..azt akarod mondani,hogy erről én tehetek? 
- Nem mondom,hogy hibás vagy benne..de viszont valamilyen szoros összefüggésben vagy a kristállyal. 
- Ez nevetséges! Még is miféle összefüggésről beszélsz?
- Lehetséges,hogy édesanyád rejtegetett előlünk valamit..valami fontosat..amire csak a halála után derülhetett fény..és úgy látszik..a kulcs mely minden titkára fényt önthet az te vagy Lina. Kuga jól tudta,hogy ha ő elmeséli akkor rossz vége lehet..épp ezért hallgatott. De arra talán nem is számított,hogy gyereke ugyan ebbe a szituációba kerülhet melyben ő is volt egykor. 
- Ez nevetséges Miiko..én nem..
- Ezek csak tények! míg nem bizonyítunk be semmit addig nem hibáztathatjuk árulásban sem édesanyádat sem tégedet. De azért jobb ha tisztában vagy a dolgokkal. Szem előtt fogunk tartani téged Lina. Nagyon oda figyelj mit csinálsz. 

Ezzel a rókalány eltávozott apám társaságában én pedig "egyedül?" maradtam újra a sír felé fordítva fejem. /Vajon mit érthetett apa az alatt,hogy "lányom sírja" ?  vagy az alatt,hogy "Igazi vagy-e? " / megrázva a fejem megpróbáltam összeszedni magam s visszatérni a HQ főhadiszállásra. A sokajtós terem bejáratához érve vettem észre "kedves barátocskáimat" melyeket annyira szerettem,hogy néha a földbe vájnék egy gödröt aztán mint a magokat úgy földbe ástam volna őket. 



- Hé,hé! kit látnak szemeim! Picur visszajött! 



- Cső töpszli. Rég láttalak. 



- Inkább ne kötekedjetek belé ha nem akarjátok,hogy egy lány lássa el a bajotokat. Egyébként pedig üdv Lina. Már egy jó év telt el,hogy utoljára találkoztunk. 
- Legalább te vagy a legnormálisabb a hülyék köreiben Eiken. - forgattam meg szemeimet miközben a három sráchoz ballagtam. 
- Heee? mi köszöntünk legelőször és még is ő a legnormálisabb? micsoda udvariatlan egy töpszli vagy Lina.. - Szólalt meg Asu. ( vörös kabátos) 
- Ch...én itt örülök,hogy újra láthatom menyasszonyom te pedig így beszólsz...ejnye bejnye kicsi lány.. - rázta a fejét Niiro. ( vörös hajú)
- Hahahahaha! Szegényt levegőhöz sem hagyjátok jutni! Úgy körül vettétek! - Hangzott el még egy hang a fejük felett. 
- Már csak te hiányoztál ide Kuroi... - néztem fel a srácra,mely kényelmesen üldögélt a második emelet korlátján nekidöntve hátát az oszlopnak. 



- Én is imádlak vámpír kisasszony! 
- Szólalt meg a másik vérszívó.. - motyogta Asu. 
- Vámpír bál vagy vagy miért bukkantál fel? - Tette fel kérdését Niiro nem a legkedvesebb hangnemet használva. 
- Neeem..de parancsot kaptam Miikótol az azonnali visszatérésre...de ahogy látom..nem csak én. - nevetett fel a vámpír még mindig a korláton üldögélve. Épp mikor már készültem elmenni egy nyugalmasabb helyre Miiko ujra felbukkant de ez alkalommal nem csak apám jelenlétében hanem az összes gárdavezető is kísérte. 
- De jó..pont mindannyian itt vagytok. - mosolyodott el a kitsune miközben mindenkit alaposan megnézett. 
- Miért hívtak vissza minket? Úgy tudtam egy darabig még tervekben sem volt a visszatérés. 
- Ne siess Kuroi. Mindjárt megtudsz mindent. 
- Hmm? 
- Nos..Mindannyiótokat ma nagyon fontos okért hívtalak össze. Történt egy s más az utóbbi időben. Egy black dog is betört hozzánk s még egy ártatlan gyereket is elrabolt. Bár szerencsével sikeresen meg lett mentve. De...az információ szerint melyet 2 nappal ezelőtt kaptunk a kapu..abbahagyta a munkáját. Összeszedtünk mindent ami szükséges volt a megnyitásához de hiába. A ti feladatotok abból áll,hogy a gárdavezetőkkel együtt menjetek el a kapuhoz és próbáljatok rájönni a hibára. 
- És miért pont mi kelünk hozzá? más gárda tagok is jelen vannak a főhadiszálláson. 
- A gárdáitok vezetői így döntöttek.  Az Abszint Gárdából  Ezarel téged ajánlott Eiken. Az Obszidián Gárda pedig Niiro és Asu mellett állt meg. Az árnyék gárdától pedig szintén 2 tag Kuroi és Lina indulnak erre a feladatra. 
- Az Obszidián és Árnyék gárdák miért 2-2 embert küldenek míg Az Abszint csak Eikent küldi? - vontam fel a szemöldököm. 
- Azért mert Az Abszint gárdából Ezarel is veletek megy. 
- Ezek szerint Valkyon és Nevra nem jönnek velünk.. - Vágta be Asu aztán folytatta. - Annál jobb! 
- Jajj nekem.../ebből még baj lesz/...

Folytatás következik....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A kiszabadult Aengel

Egész éjjel fenn maradtam és a hallottakat raktam szét a polcokban. Kiagyaltam,hogy távolról próbálom majd megközelíteni a dolgokat mikor Mi...